Sajnos az önvédelmi fegyvereket – legyenek azok lőfegyverek, gáz-riasztók, vagy gumilövedékesek – viselők/tartók gyakran elspórolják a gyakorlást. Ha pedig mégis gyakorolnak, az gyakran egyáltalán nem realisztikus. Mi most egy kifejezetten gyakorlatias, szokatlan, mozgó célos lövészeten vehettünk részt a www.9mm.hu fórumozóival, és ez nem volt bizony tanulságok nélkül való.
A lőlapmozgató eszköz – melyet Ördögszekérnek becézünk – egy végtelenül egyszerű szerkezet. Egy
zártszelvényből (40x20x2 mm) összehegesztett 50 cm x 75 cm-es keret négy sarkára, 4 db, kb. 30 cm átmérőjű kereket rögzítünk. A keretre felhegesztünk még 2 db 25 cm-es laposvasat, amit előtte kifúrtunk. Fogunk 2 db 150 cm-es fenyő tetőlécet, és a kifúrt laposvashoz csavarozzuk. A lécek közti távolság kb. 45 cm, ami megegyezik a szabvány IPSC/IDPA lőlapok szélességével, ezek tűzőgéppel egyszerűen rögzíthetőek a lécekhez. Az “ördögszekér” mozgatása, a kerethez kötött madzaggal történik. Az eszközzel való gyakorláshoz legalább 2 fő szükséges. Az egyik fogja a zsinórt, és húzza a céltáblát, gyakorlatilag elfut vele (lehetőleg minél gyorsabban), a másik személy, pedig megpróbálja eltalálni a felé gyorsan közeledő lőlapot.
Egy ilyen ” szaladva támadó” lőlapot lényegesen nehezebb eltalálni, mint egy fix, mozdulatlan tárgyat.
Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni! Igaz, hogy az „ucsityszja” valójában tanulni, de mi a gyakorlásból tanulunk.
Szóval életszerű gyakorlásból sosem elég. Saját tueller-videóinkból és humán tesztjeinkből is sokat okultunk arról, hogy a statikus lőlapra ráérős lövöldözés köszönő viszonyban sincs a valósággal. Az ördögszekeres kísérlet a sokféle fegyverrel, több felhasználóval pedig hatásosan tágította tovább horizontunkat.
—
Itt pedig a barkács-pajtás videó az ördögszekér elkészítéséről:
Tanulságokról bővebben pedig a 2012-es Tavaszi Kaliber különszámban olvashatnak.