A zseniális Kusturica-film, a Macskajaj szereplőinek aranyozott pisztolyok iránti rajongása merült fel először, amikor eme fegyvert kézbe vettük. Meg percekig szexuális identitásunkkal is gondban voltunk, mert ez a fegyver annyira ordenáré módon csicsás és "gejl". De aztán a hadipisztolyosan kemény sütés helyrehozta az összképet.
A 2000-es év tiszteletére kiadott M92 Billennium elrontotta mindazt a keveset is, amit az eredeti M92F hadipisztolyban még szeretni lehetett. Ezen nincs revolverezés, nem elegáns a formája (az a szán, azok a biztosítókarok…), a tárkapacitása kicsi, és hiába dögnehéz, ahhoz képest nagy a hátrarúgása. Természetesen még feltűnően drága is volt a maga idejében.
Egyébként ugyanaz a rövid csőhátrasiklásos, billenő retesztestes zárolás dolgozik benne, mint a többi M92-ben, de ez sem önálló találmány, a német Walther P38 öröksége. Kalibere 9 mm Luger.
Sportra a szörnyű sütés okán felejtős, még a legelvetemültebb Beretta-mániákusnak is, szórása is inkább hadipisztolyos, de videóban is látható ronda akadály a normál M92F hadipisztolyoknál azért nem nagyon fordul elő.
Kinek ajánlható ez a fegyver? Nagyon megszállott Beretta-gyűjtőknek, vagy melegfelvonulásra nyíltan viselve? Esetleg a Macskajaj következő részében díszletnek?
Mi inkább egy viccnek fogtuk fel. Egy rossz viccnek.