A SIG Sauer klasszikus polgári önvédelminek gyártott pisztolya, a P230/232 bizony a kis teljesítményével már nagyon nem volt eladható az 1990-es évekre. A P239 lett az első szubkompakt – vagy ahogy ők mondják: személyes méretű – szolgálati (szolga állati:-))) kaliberű SIG Sauer. A fegyver 9 mm Luger, .40 SW és .357 SIG kaliberben készül, mi a 9 mm Luger verziót tesztelhettük. Erről a 2011-es Kaliber Évkönyvben olvashatnak bővebben.
A P239 konstrukcióját tekintve a P220-assal kezdődött klasszikus alutokos SIG Sauerekkel lényegében azonos. Browning-SIG reteszelésű, rövid csőhátrasiklásos öntöltő. DA/SA (opcionálisan DAO) elsütőszerkezettel, melyhez fesztelenítőkar tartozik. Ez és a szánakasztó és a tárkioldó is sajnos csak jobbkezes, ami ma már annyira nem tekinthető modernnek.
Ellenben a finom sütés és a kis-közepes kéznek nagyon kellemes markolat és a kicsi hátrarúgás némiképpen kárpótol ezekért, a kidolgozás pedig igen magas színvonalú. A 8-lőszeres tárkapacitás a csőben biztonságosan viselhető kilencedikkel együtt önvédelemre elegendő tűzerő.
A tokon bal oldalt levő szétszedőkar segítségével pillanatok alatt és könnyedén szétszerelhető tísztításhoz a fegyver. A P239 szánja egy darab rozsdamentes acéltömbből készült, igencsak masszív, de acél a helyretoló rugó vezetőrúd és az irányzékok is.
Összességében a P239-ben egy könnyen viselhető, kompakt önvédelmi pisztolyt ismerhettünk meg, mely a sajátosan nyomorék magyar piacon újkori árának (cca. 300e Ft) harmadáért is alig kelt el.